PÉNZKAPU

Amibe korábban bele se gondoltál

Copyright 2010-2014     PÉNZKAPU     Mnden jog fenntartva


A    S Z Ö R N Y Ű    I G A Z S Á G

Kiálljunk-e a "placcra"?

A szomszéd tehenéről I.

A szomszéd tehenéről II.

Az államadósságról

Az állampapírról

A részvényről és a tőzsdéről

A bankokról

A munkabérről

A devizahitelről


Vissza:     az olvasnivalókhoz     a főlapra



KIÁLLJUNK-E A "PLACCRA"?

1. Közhely, hogy az amerikaiak csinálják a pénzt (make money), a magyarok meg keresik. Túl anyagiasak? Meglehet. Viszont nekik van, nekünk meg nincs. (Persze vannak kivételek.)

2. Hiába tudok szépen hegedülni, ha erről a vaú-vaú se tud. Legfeljebb a szomszédok. Akik nem a Zeneakadémiát hívják, hanem - jó esetben a rendőrséget csendháborításért -, de sokszor az adóhivatalt: Miből telik neki a hegedülésre?

3. Legyünk prostituáltak utcazenészek? Sokan gondolják, hogy a tudást, a tehetséget nem szabad áruba bocsátani, pláne nem aprópénzért. Egyetértek.

4. Akkor hát mi a teendő? Ne ítéljük el az amerikai szemléletet és ne is akarjunk úgy feltűnni, mintha a mi kezünkben lenne az egyedül üdvözítő módszer. Nézzünk a dolgok mögé. Ne azt nézzük, hogy mit tudnánk tanítani nekik, hanem hogy mi mit tudnánk tanulni tőlük.

5. Aztán kombináljuk össze a kétféle szemléletet. Hiszen nem egymás ellentétei, hanem jól kiegészítik egymást. Ha mi is úgy akarjuk. Például a Pénztaláló Program segítségével.


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



lájkoljuk

A SZOMSZÉD TEHENÉRŐL I.

Lájkoljuk vagy dögöljön meg?

1. Másodmagaddal benne vagy a mocsárban, esélyed sincs egyedül kimászni, de a másiknak van. Ha kimászik, lehet, hogy Téged is kihúz, de lehet, hogy nem. Mit teszel? Visszarángatod, hogy őt is elnyelje, vagy segítesz neki?

2. Ha segítesz? Utána vagy kihúz, vagy nem. Az eredmény kétesélyes. Ha nem segítesz? Az eredmény: biztosan bennragadsz.

3. Mit akarsz? Bennmaradni vagy kimászni? Ha kimászni, akkor az egyetlen esélyed, hogy segítesz. Semmit nem veszítesz ezzel. Ha bennmaradni, akkor viszont esélyt se adj a másiknak!

4. A mai világban nem a szomszédot kell legyőznöd. Számtalan ilyen szituáció van. Ha együttműködtök, talán van esély. Ha nem, azzal csak egy nevető harmadik jár jól.

5. A tét? Ha csak nem akarjuk a Szózatot átírni: "S a sírt mocsarat, hol nemzet sűlyed el..."


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



A SZOMSZÉD TEHENÉRŐL II.

Ha nagyon a padlón vagy...

1. Előfordulhat, hogy ilyenkor azt kívánod, ha már Neked rossz, a másiknak se legyen jobb. De ez nem segít.

2. Mi az, ami segíthet? Ne azt nézd, mi veszett el, hanem hogy mi maradt meg. Erre a szitura van az angolban egy jó mondás: Kár sírni a kiömlött tej miatt. (It is no use crying over spilt milk.) Igazán jó magyar megfelelője nemigen van - talán az "Ami történt, megtörtént." áll a legközelebb hozzá, de az angol vizuálisabb.

3. Mid van olyan, ami a másiknak nincs (talán nem is volt)? A mai világban nem azzal tudsz jó eredményt elérni, ha ugyanazt teszed, mint a másik, csak jobban. Átütő sikered akkor lesz, ha egyedi vagy. Olyan, amilyen senki más nem tud lenni! Különben könnyen pótolhatóvá válsz.

4. Semmi ilyennel nem rendelkezel? Akkor Te vagy a világ legszerencsétlenebb alakja! Szerintem ez elég egyedi...


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



AZ ÁLLAMADÓSSÁGRÓL

Amikor a pénz a perselyből kifelé csorog...

államadósság

1. Abszolút (ún. nominális) értékben csak akkor tud csökkenni, ha a költségvetésben többlet van. A hiány az hiány, mindegy, hogy 2 vagy 3 vagy 6%. A hiánytól az adósság mindig nő, soha nem csökken.

2. GDP-arányosan (százalékosan) csak akkor fog csökkenni, ha a gazdasági növekedés nagyobb, mint a költségvetés hiánya. Ha pl. 80% az adósság és 2% a hiány, akkor 2,5% növekedésnél még mindig 80% lesz az adósság. 2% hiány mellett akkor csökken 79%-ra, ha legalább 3,7% a növekedés.

3. Kamatot kell utána fizetni. Ki fizeti ezt a kamatot? Az állam. Honnan van az államnak pénze? A Te adódból. Ez az állampapírra is érvényes (l. ott)!


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



AZ ÁLLAMPAPÍRRÓL

1. Sokaknak szokatlan, de az állampapír is államadósság. Azt mindenki tudja, hogy ha az IMF-től vesszük föl a hitelt, akkor neki tartozunk, és neki kell a kamatot is fizetni. Vagyis némi populizmussal: "magyar verejték menni Amerika". DE: állampapír

2. Ha Mister X ("aki" az USA-ban lakik - mondjuk egy befektetési alapkezelő) vásárol magyar államkötvényt (a napi sajtóból tudjuk, hogy van ilyen), akkor neki fizetjük a kamatot. Vagyis: "magyar verejték még mindig menni Amerika".

3. A pénz akkor marad "itthon", ha magyar az állampapír tulajdonosa. Az államadósságnál kiderült, hogy a kamatot a Te adódból fizeti az állam. Nagyon leegyszerűsítve: ha van (magyar) állampapírod, akkor magadnak fizeted a kamatot. Ha nincs, akkor pedig egy olyan valakinek, akinek van (akár külföldi, akár belföldi az illető).

4. Ismersz olyat, akinek van? Ha nem, akkor nyitva tartási időben az Államkincstár fiókjaiban láthatsz. Amikor ő kamatot kap, azt részben Te fizeted neki. Lehet, hogy épp akkor (az áfán keresztül), amikor iszol egy sört. Egészségedre!


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



A RÉSZVÉNYRŐL ÉS A TŐZSDÉRŐL

1. Magyarországon egy átlagembernek a témáról kb. annyi jut az eszébe, hogy "eltőzsdézték" a nyugdíjvagyont, és ezt vagy elhiszi, vagy nem. Pedig a részvény ennél sokkal többet tud!

2. A részvénytársaság feltalálásának köszönhetjük, hogy ma iparszerűen állíthatóak elő mindazok a dolgok, amiket "iparcikk" néven ismerünk. Ezért tudunk elérhető áron hozzájutni mosógéphez, fürdőkádhoz, konyhai eszközökhöz. Ezért nem luxuscikk az autó (bár ma megint egyre inkább annak tűnik...), ezért tudjuk megfizetni a villamosjegyet vagy a repülőt (már aki).

3. Egy cég részvényeit a legjobb a cég elindításától a megszűnéséig birtokolni. Ha jól működik, a nyereség egy részét (vagy akár az egészet) általában kiosztják a részvénytulajdonosok között. Ezt hívják osztaléknak. A részvényt leginkább ezért érdemes tartani. Persze csak ha jó a cég.

4. A részvénnyel kapcsolatban kialakult előítéletek többsége a tőzsdéhez és a tőzsdézéshez kapcsolható. Mert ott "spekulálni", "nyerészkedni" lehet. És azt nem szeretjük. Mármint, ha a másik nyer - irigyek vagyunk.

5. Pedig a tőzsdében semmi misztikum nincs, az egy piac. Csak ott nem zöldséget árulnak. Azért van rá szükség, hogy ha egy vállalkozásba beszálltál, de később másra kell a pénz, ne csak be, de ki is tudj szállni, el tudd adni a részvénye(i)det.

6. Tudtad, hogy időnként Te is spekulálsz a piacon? Például ha megvárod a zárást, hátha akkor olcsóbban megkapod a maradékot. De lehet, hogy nem - lásd karácsonyfa december 24-én. Vagy ha a kereslethez képest kevés és kiváló minőségű volt az áru. Pont mint a tőzsdén.


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



A BANKOKRÓL

1. Tudod, miből élnek a bankok? Igen, a hitelezésből. És azt is tudod, miből élnek ennyire jól a bankok? Az átlagember pénzügyi ismereteinek hiányából! Leginkább azt használják ki, hogy sokan akkor is a bankba mennek pénzért, ha lenne más, olcsóbb megoldás is.

2. A bankok nem a pénzt őrzik, hanem a pénz titkait. Például tudják, hogyan kell pénzt csinálni. Szerencsére ma már ezek a titkok egyre kevésbé számítanak titoknak. Akár Te is megismerkedhetsz velük.

3. Hatalmukat az előző két pont adja. Az átlagember túl nagy jelentőséget tulajdonít a pénznek. Ráadásul nem veszi a fáradságot, hogy megtanulja, hogyan teremtse elő a szükséges mennyiséget belőle. Inkább készen akarja, ezért bemegy a bankba, ahol viszont tudják. Pénzük ugyan nincs, de kérésre szívesen "nyomtatnak". Persze nem ingyen.

4. Ez egy drága megoldás. A bankok zsebét tömöd. Gyakorlatilag nekik dolgozol, mint egy rabszolga. Közben nem veszed észre, hogy nem a bank, hanem a pénz rabszolgája vagy! Mégpedig önként. Hiszen egy kis szorgalommal, utánajárással, ismereteid kibővítésével elleshetnéd a titkok jó részét. Aztán már csak alkalmaznod kell azokat a saját életedben.

5. Melyiket választod? Továbbra is inkább hibáztatni akarod a bankokat meg az államot meg a többi "rossz fiút" azért, hogy ilyen helyzetbe kerültél? Vagy pedig megtanulod a saját javadra alkalmazni a pénz szabályait, és jól élni?


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



A MUNKABÉRRŐL

1. Ha belegondolsz, a munkabér és a bérmunka kéz a kézben járnak. Az ipari kor "gyermekei". Emlékszel a történelemórán tanultakra? Tőkés és bérmunkás. Mit hasznosít a tőkés? A munkaerődet!

2. Ma már a nyers fizikai erőre a legkevésbé van szükség. "Ócó", mert automatákkal, gépekkel kiváltható. Inas, háztartási alkalmazott, cseléd is csak korlátozott számban kell. Nem kell vizet húzni a kútból, nem kell fát hasogatni. Tán a mezőgazdaságban akad még egy kevés nem igazán gépesíthető munkalehetőség.

3. De nézhetünk egy másik példát: színészek. Még mindig játsszák a filmjeiket. Pedig többségük már nem is él. (Találtam pár érdekességet, írok róla nemsokára egy bejegyzést.)

4. De mi lesz, ha egyre kevesebb ember talál magának bérmunkát? Van egy rossz hírem: Ma már rendkívül hatékony módszerek léteznek a "fölösleges" emberek "kiirtására". Különböző csoportok pillanatok alatt egymásnak ugraszthatók, máris kirobban egy háború. Vagy járványt tetszenek parancsolni? Az is könnyen megoldható! Soroljam még?

5. Magam részéről nagyon nem szeretnék a "fölöslegbe" tartozni. Mi lenne, ha a "vesztesnek" kiszemeltek nem felülről várnák a ("végső") megoldást, hanem kezükbe vennék sorsukat? Hogyan? Nekem van egy javaslatom: Egy könyv alcíme ("a tehetség táncoltatja a tőkét") adta az ötletet.

6. Táncoltassuk hát meg a tőkét! De nem úgy, hogy "legyőzzük", hanem úgy, hogy szövetkezünk vele, és részt kérünk a nyereségből. Már majdnem profitot írtam, de hát azt nem szeretjük. Főleg, ha extra. Nyerni viszont igen. Extrákat nyerni meg pláne.

7. Amit a fizikai illetve pénz formában rendelkezésre álló tőke nem "tud", azt a szellemi tőke igen. És megfordítva. (Mivel annak a "csúnya tőkésnek" nem volt ideje, hogy 20-30 évet töltsön az iskolarendszerben. Mi meg "dolgozni" szerettünk, nem pénzt "csinálni".) Egyesíteni kell erőinket, a szellemi, a fizikai és a pénz formájú tőkét. Az információs korban ez lesz a módi.

8. Ma pénz akad "dögivel", a jó ötletekben, a tehetséges emberekben van hiány. Magyarország ez utóbbi erőforrásoknak ma még bővében van. De a világ többi része hívja és szívja ezeket a forrásokat. Úgyhogy jó lenne sürgősen eldönteni, hogy feudalizmust és harmadik jobbágyságot vagy információs korbeli, tudás alapú társadalmat akarunk!


Vissza a tartalomjegyzékhez vagy olvass tovább!



Ha már mindent tudsz a devizahitelekről...

... akkor ez az írás pont Neked szól.

Meghökkentő dolgokat fogsz megtudni. Többek között kiderül, hogy:

  • Nem is gondolnád, miféle eszközök vannak a kezedben a hitelprobléma megoldására. Ha jól használod ezeket.

  • Amikor az eszközök föllázadnak: Hogyan lett a barátból ellenség?
  • Azok tudnak a segítségedre lenni, akiktől a legkevésbé várod, és fordítva.
  • Mi köze Kádárnak az 1930-as évek Amerikájához?
  • Elmúlt 8 év vagy AntallBorossHornOrbánMedgyessyGyurcsányBajnai netán MoszkvaBrüsszel?

  • Túl korán nyíltak a bécsi magyar cukrászdák - elsietett konvertibilitás
  • Pénzügyi felügyelet: tökös vagy töketlen fickók és fickónők?
  • A bankok szerepe - Tettes és áldozat
  • Vajon a hitelemet is ugyanúgy kinőhetem, mint a cipőm?

A témát - összetettsége miatt - nehéz egyszerűen és érzelmek nélkül megközelíteni. De remélem, tudok pár meghökkentő, számodra új ismerettel szolgálni. Nem azt fogom boncolgatni, ki milyen mértékben felelős a kialakult helyzetért. Ennél egy sokkal izgalmasabb történetet mesélek el, amiből végül az is kiviláglik majd, mi az igazi megoldás.

Először viszont jöjjünk tisztába az alapokkal!


Többet itt tudsz róla olvasni


Vissza a tartalomjegyzékhez



Vissza     az olvasnivalókhoz     a főlapra